Párvy család története.
I.
Párvy család.
Gömör, Nyitra és Krassó vármegyében volt, és az utóbbiban
jelenleg van lakhelye.
Nyitra megyétől Párvy György 1759. mart. 30-án kapott
nemességéről bizonyítványt; leszármazván Krassó vármegyébe, ott e nemesi bizonyitvány
1782. május 22-én hirdettetett ki. Utóda Párvy József üveges, jelenleg Krassó
megyében lugos mváros leggazdagabb lakosainak egyike.
Miután e család már 1759-ben is mint régiebb nemes e
kiváltságáról megyei bizonyitványt nyert, e szerint vagy egészen más hasonnevű
családból származott, vagy ha ebből, úgy csak megerősitő czímeres nemes levelet
nyerhetett azon Párvi Mátyás, ki 1792-ben II. Ferencz királytól ünnepélyes
oklevélben ily czímert kapott: négyfelé osztott paizs; az 1. és 4. zöld udvar
baloldalán magas fehér szikla emelkedik, mely alatt kék nadrágos, fehér
kabátos, fekete süveges és kötényes bányász egyik térdére ereszkedve, egy
kezével a sziklához a vésőt tartja, másikkal a kalapácsot ütésre emeli; a 2. és
3-ik kék udvarban zöld téren fehér karó közűl egy szőlőtő zöldel, rajta két
oldalról két két piros szőlőfürt csüng; fölötte jobbról arany nap, balról
félhold ragyog. A paizs fölött sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, arany
markolatú pallóst, és mérleget tartva. Foszladék jobbról ezüstzöld, balról
aranykék.*
Forrás: Nagy Iván Magyarország családai.
II.
Párvy (alias
Kis). Czímeres levelet II. Mátyástól 1613. márcz. 15. nyert. (OL.: Htt. Nob.
Szepes és Szepesm. lt.) – Vö. Forgon II-179.
Párvy. Czímeres levelet 1792. jul. 26. P. Mátyás csetneki
lakos nyert. (LR. LVI-249.) – Vö. Kősz. 281–2.; N I . IX-128–9.
Párvy. Nyitramegyei eredetü család; nemessége Gömör- és
Hevesmegyében is kihirdettetett. – Vö. Orosz 223–4. (gen.)
Forrás: Kempelen Béla Magyar Nemes Családok
III.
Wappen: In von Gr. und B. geviertetem Schilde 1 u. 4 ein v.
einer linksgekehrten s. Mondessichel und von einem sechsstraligen g. Sterne
überhöhter Mann mit w. Rocke, # Hinterschurz, b. Hose, # Stiefeln und # Hute,
in d. Rechten einen Schlägel, in d. Linken ein Stemmeisen gegen einen w. Felsen
haltend; 2 u. 3 aus gr. Boden sich erhebend ein von einer aufgehenden g. Sonne
u. von einer s. Mondessichel überhöhter, gepflockter, r. befruchteter
Rebenstock. – Kleinod: R. bekleideter gebogener Arm, in der Faust ein Schwert
mit g. Parirstagne und eine g. Wage haltend. – Decken: grs. – bg.
Adels- u. Wappenbrief v. König Franz II., d. d. 1792 für
Mathias Párvy.
In d. Ctten v. Gömör, Neutra u. Krassó auftretend. –
Adelszeugniss von Seite des Neutraer Ctts, d. d. 30. März 1759 für Georg Párvy
sowie v. Seite des Krassóer Ctts (für d. Vorstehenden) sub d. 22. Maj 1782.
Der obige Wappenbrief dürfte somit nur ein erneuerter
gewesen sein, wenn wir es nicht am Ende gar, mit zswei verschiedenen
Geschlechtern hier zu thun haben, welche Möghlichkeit ebenfalls nicht
ausgeschlossen ist.
Oberlieutenant Párvy v. Kis-Kónya, diente in der Mitte der
Fünfziger Jahre, im Inft.-Rgte. Dom Miguel No. 39.
(L. R.).
Forrás: Siebmacher's Wappenbuch Der Adel von Ungarn
IV.
Párvy Sándor.
.
Párvy Sándor,
theol. doktor, szepesi megyés püspök. 1848 október 2-án szül. Gyöngyösön, régi
magyar nemes család sarjaként. 1865-ben egri kispap lett. Már gimnázista
korában jelentek meg költeményei az Iskolai Kis-Tükör s Iskola-Barát cz.
lapokban, növendékpap korában pedig szónoklati s irodalmi gyakorlóiskolát
állított fel Egerben. A bécsi Pazmaneum életre ébredt magyar társulatának első
jegyzője lett s költeményeivel sűrűn találkozunk a társulat Évlapjaiban. A
Pazmaneum és augustineum elvégzése után Bécsből hazatérve, 1873-ban szentszéki
aljegyző és levéltáros, 1875-ben érseki másod-, 1881-ben első titkárrá nevezte
ki érseke. Ezidétt tevékeny részt vett az egri egyházmegyei irod. egyesület
alakításában s ekkortájt jelennek meg nagyobbrészt egyházpolitikai czikkei az
Egri Egyházm. Közlönyben, a Kath. Szemlében, Uj Magyar Sionban s az Irod.
szemlében. Olykor költeményeket is ír még s a Zsasskovszky-féle Énektárban nem
egy mélyérzésű vallásos énekét találjuk. A megyei közéletben és társadalmi
téren jelentős tevékenységet fejtett ki. A kath. aut. kongresszusnak egyik
képviselője volt. Közben folyton emelkedik: 1892-ben egri kanonok, 1903-ban a
pápa fölszentelt püspökké és érseki segédpüspökké nevezi ki. 1901-ben az egri
jogakadémia igazgatója s mint ilyen megalapítja ott a mensa akadémikát.
1904-ben búcsút mondott szülőmegyéjének s Egernek s elfoglalta a szepesi
püspöki széket. 1907 óta valóságos belső titkos tanácsos.
Párvy Sándor, kis-kónyai
(Gyöngyös, Heves vm., 1848. okt. 2.-Bp., 1919. márc. 24.): megyéspüspök. - Az
el. isk-t és a gimn. 6 o-át szülővárosában végezte, 1865: Egerben papnöv.
Bölcs. tanulm-ai befejeztével a Pázmáneumban teol. hallg., 1871: pappá szent.
Mátraballán kp., 1872: az egri papnev-ben tanulm. felügy., majd a bécsi
Augustineumban folytatta tanulm-ait. 1873: érs. levtáros, érs. titkár, 1875:
hittud. dr. A bpi egy. hittud. karának bekebelezett tagja, a SZIT tud. és irod.
o-ának munk. 1889: irodaig. és udvari kp. Részt vett az Egri Egyhm. Irod.
Egyes. létrehozásában. 1892. I: egri knk., és felnémeti apát, 1901-től az egri
jogakad. főig-ja. ~ alapította az ottani Mensa Academicát. 1903. III. 27:
carpasieni pp-ké nevezték ki, Egerben IV. 19: pp-ké szent. és érs. h. A kir.
1904. IV. 6: szepesi mpp-ké nevezte ki, X. Pius VI. 25: megerősítette,
IX. 11: beiktatták. Tagja volt 1900: és 1903: a kat. autonómiai kongresszusnak,
1915: a SZIA III. o-nak. A bpi Kerepesi temetőben nyugszik. - Cikkei: Egri
Egyhm. Közl. (1879, 82, 84), Kat. Szle (1891), Irod. Szle
(1891). Munk. volt az Új M. Sionnak s a Kat. Szlének. -
M: Egyh. beszéd... Eger, 1896. - A szepesi szék 1919. IV-1920: üres, utóda
1921: Vojtassák János, akit a csehszl. állam neveztetett ki. 88
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Szmida Viktor,
egri e. m. pap, 1875–85-ig liczeumi jogtanár, majd kömlei, 1906-tól bogácsi
plebános.
Czikkei, bírálatai és ismertetései az Egri Egyhm. Közlönyben
s az Irodalmi Szemlében jelentek meg 1873-tól 1893-ig. – Önálló munkái:
Weninger: Eredeti, rövid s gyakorlati szentbeszédek, ford. Eger, 1882. – Secchi
A.: A teremtés nagysága, ford. Eger, 1884. – 1875-ben Párvy Sándorral s Luga
Lászlóval együtt alapította az Irodalmi Szemle cz. folyóiratot.
Az új püspököt Samassa József bíboros-érseket Egerben, Párvy
Sándor és Szmrecsányi Lajos püspökök segédkezésével püspökké szentelték. Az új
főpásztor október 1-én este érkezett a városba s október 7-én történt meg
ünnepélyes beiktatása.
Samassa József nem kényeztette el papjait. Az egri
egyházmegyében fehér holló számba mennek a kitüntetések. Hosszú kormányzata
alatt még a főkáptalannak jeles tagjai közül is csak nehányan lettek
„méltóságosok”: Lengyel Miklós dulcignói, Pánthy Endre olchinói, Begovcsevich
Róbert skutari, Kozma Károly scardonai választott püspökök. Két valóságos
püspök is került ki a Samassa iskolájából: Szmrecsány Pál (1892) előbb a
szepesi, majd a nagyváradi egyházmegye jeles főpásztora és Párvy Sándor dr.
szintén szepesi püspök. Szele Gábor areopolisi, Párvy Sándor karpáziai és
Szmrecsányi Lajos nagydói czímekre felszentelt püspökök nevei sem mellőzhetők.
Párvy Alajos,
szül. 1830-ban, Gyöngyösön. 1853-ban fölszentelték s Szendrőn segédlelkész,
majd Zsérczen és Miskolczon plébános lett. Meghalt 1898-ban.
Czikkei a Religióban, a M. Sajtóban, az Egerben s a
miskolczi lapokba. – Nagybőjti beszédei a Mendlik Á. Falusi prédikáczióiban
(Pécs, 1864–75) jelentek meg.
Parvy Alajos (Gyöngyös, Heves és
Külső-Szolnok vm., 1830. febr. 4.-Miskolc, 1898. jún. 3.): plébános. - A gimn.
alsó o-ait Gyöngyösön, a felsőket Budán, a teol-t a KPI növendékeként Pesten
végezte, ahol részt vett az irod. társulat munkájában. 1853: pappá szent.
Szendrőn, 1854: Egerben kp., ahol megtanult ném-ül, ol-ul és fr-ul. 1862:
Zsércen, 1872: Miskolc-Felsővárosban plnos. - Nagyböjti beszéd-folyama Mendlik
Ágoston Falusi prédikációiban (Pécs, 1864-75). 88
Párvy. E nyitrai
eredetű családról már 1490-ben történik említés. A XVIII. század közepe táján
Galgóczról Gyöngyösre szakadt János, kinek Antaltól való unokái Imre szopori
tiszttartó és Antal voltak. Ez utóbbinak fiai: Antal jelenleg egri
prépostkanonok és Sándor szepesi püspök.
Bács – Bodrog vm
Az ev. egyh. tisztikara.
Az egyházmegye tisztikara 1791-től 1899-ig a következő volt:
Főesperesek: Sztehló András 1791–1818-ig; Laukoidesz Mihály 1818–1827; Rohonyi
György 1827–1831; Sztehló János 1831–1852; Scultéty József 1852–1856; Tessényi
János 1855–1861; Tessényi Károly 1861–1864; Becker Jakab 1864–1867; Sztehló
József 1867–1870; Stúr Dániel 1870–1873; Belohorszky Gábor 1873-tól a mai
napig; ennek aleaperesei voltak: Grósz Teofil, Bierbrunner Gusztáv, Róth
Tivadar Károly, Schneeberger János és Petri Károly, ki ma is viseli e
tisztséget. Esperességi világi felügyelők voltak: Kiss József, Csaplovits
Mátyás, Trattnyaky Miklós, Párvy Sámuel, Asbóth János, Kiss Ferencz dr.,
Pongrátz Antal dr., Görgey István, Kubinyi Ágoston, Mártonfy Károly, Rohonyi
Gyula, ki e tisztségben van ma is. Az egyházmegyében kezdettől fogva máig
összesen 128 lelkész volt.
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
V,
Párvy. E családról
már 1490. évben történik emlités, midőn Dóczy Imre és Horváth István Beatrix
királynétól adományt nyertek a Párvy Mátyástól zálogban birt birtokokra.
Leginkább Nyitramegyében Szakolczán és Galgóczon székelt, de elágazott Fejér-,
Trencsén-, Gömör- és Krassómegyékbe is. Nyitramegye előtt 1754. évben
investigáltattak János, György és István galgóczi lakosok, majd 1759. évben
nemességi bizonyitványt is nyertek, melynek alapján az alábbi genealogia
állitható össze:
MIHÁLY;György Fejérmegye;János 1679. szakolczai l. n. Bajcsy
Judit;Mátyás n. Simanovics Mária;János galgóczi lakos sz. 1714.
Kochanócz;György † 1781. Lugosra ment 1759. test. kapnak;Orbán sz. 1773.;István
Megyénkben a család nemessége ugyan kihirdetve nem volt,
több tanu vallomása szerint azonban a Galgóczról Gyöngyösre költözött János
nemes családból származott. Ezen János leszármazói:
JÁNOS Galgóczról Gyöngyösre jött;Antal;Imre szopori
tiszttartó;Antal n. Kardos Mária;Antal sz. 1837. április 8. kerecsendi
prépost-pléb.;Sándor sz. 1848. okt. 2. szepesi megyés püspök
A Gyöngyösön megtelepedett s a régi Bene utczában, a
Gosztony ház közelében, lakott János, a kort tekintve, azonos lehetett a
Nyitramegyétől 1759. évben nemességi bizonyitványt nyert Jánossal. (1846. év
2544. sz. 2543. jkl. Nyitram. levélt. Opus invest. Proc. Vágujh. 1754. év 384.
lap. Prod. sub litt. E.)
