Apák Napja.

 

                                                              Apák Napja.

Apa is csak egy van, mégis hosszú ideig meg sem emlékeztek erről az el nem

hanyagolható, ám annál fontosabb tényről. A különböző társadalmak vezetői, szereplői

pedig, csak az utóbbi években kezdték el felismerni és ünnepelni a fogantatás másik

felének, a családban elfoglalt, gondoskodó, vigyázó szerepét betöltő apa, férj, élettárs olykor

nehéz, fárasztó, de egyben férfiként gyengéd, szerető ragaszkodását gyermekeihez,

családjához. Így az idő múlásával lassan kialakult az a szokás, ami június harmadik

vasárnapját tette az APÁK NAPJÁvá.



„Sokkal egyszerűbb apává válni, mint annak lenni.”

Kent Nerburn

Lássuk miként is alakult ki ez a szép, de fiatal szokás, amit napjainkban már szinte

mindenhol megünnepelnek:

Nálunk még kevesen tartják, kevesen tudnak róla, de attól még van. Ez is, mint annyi más

ünnep, Amerikából jutott el Európába, ott már régóta köszöntik az Édesapákat is.

Minden évben június 3. vasárnapján.

Nincs pontos adat arról, hogy mióta él ez a szokás, de az biztos, hogy egy Sonora Smart

Dodd nevű hölgyhöz köthető az ünnep eredete, aki úgy érezte kivételes édesapja van. Mrs.

Dodd édesapja ugyanis felesége halála után egyedül nevelte fel 6 gyermekét (Az édesanya

a 6. gyermek születésekor halt meg). 1909-ben kérte meg a hölgy a spokanei papot, hogy

mondjon egy misét édesapja emlékére. Ez a szentmise június 3. vasárnapján volt, ettől

kezdve egyre többen ünnepelték édesapjukat ezen a napon. 1924-ben lett hivatalosan a

június 3. vasárnapja az Apák napja Amerikában. 1966-ban Lyndon B. Johnson elnöki

kiáltványt írt alá, melyben rögzítették, hogy az Apák Napját június harmadik vasárnapján kell

megünnepelni. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe

iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén köszöntik a gyermekek édesapjukat.

Az Apák Napja magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way

indított mozgalmat Miskolcon.



Az apák teremtése

Amikor a jó Isten az apákat teremtette, először egy rendkívüli magas alakot teremtett. Az

egyik angyalnak azonban nem igazán nyerte el a tetszését a kész mű.

- Miféle apa ez? Ha a gyerekek alacsonyak, miért ilyen égimeszelők az apák? Mindig hétrét

kell majd görnyednie, ha üveggolyózni akar csemetéjével, ha ágyba akarja dugni, vagy ha

egy puszit akar nyomni a feje búbjára.

A jó Isten elmosolyodott.

- Ez igaz, de ha alacsonyra tervezem, hogy néznek fel rá a gyerekek?

A jó Isten hatalmas, inas kezeket formált az apáknak. Az angyal szomorúan rázta a fejét.

- Ez nem lesz így jó! A nagy kezek esetlenek. Nem boldogulnak a pelenkázással, az apró

gombokkal, a lófarokhoz való hajgumival és a baseballütőkből származó szálkákat sem

tudják kivenni a pici tenyerekből.

A jó Isten ismét elmosolyodott.

- Igazad van, de ahhoz, hogy az ember vigyázni tudjon egy aprócska zsebéből előkerülő

számtalan kincsre nagy kéz szükségeltetik. Ahhoz viszont elég kicsire tervezem, hogy az

ujjak átfoghassák egy gyermek arcocskáját.

A jó Isten ezután hosszú, izmos lábakat és széles vállakat teremtett. Az angyal a szívéhez

kapott, és döbbenten így szólt:

- Tudom, hogy közeleg a hétvége, és fáradt vagy? de mondd tudsz-e róla, hogy ennek az

apának nincs öle? Ha az ölébe akarja ültetni a gyermekét, a szegény kölyök két comb között

a földre huppan.

A jó Isten újra csak mosolygott.

- Az anyja fogja ölbe venni az apróságokat. Az apának erős vállra van szüksége, hogy

boldoguljon a porontyokkal megpakolt szánkóval, egyensúlyban tudja tartani a biciklit, és a

bábszínházból hazafelé menet egész úton karjaiba vigye alvó gyermekét.

A jó Isten éppen a világ legnagyobb lábfejét próbálta megformázni, amikor ismét megjelent

az angyal, és szinte ráförmedt:

- Ez aztán a kontár munka! Komolyan hiszed, hogy ezek a csónaklábak képesek lesznek

talpra ugrani hajnalok hajnalán, ha a csecsemő felsír?

Vagy végigsétálni a születésnapi zsúrra felállított iciri-piciri asztalkák között anélkül, hogy

eltaposnának legalább három vendéget?

A jó Isten ismét csak mosolygott.

- Meglátod, hogy milyen remekül tudja majd használni őket! Segíthet a gyerekeknek, ha az

Üveghegyen túlra akar majd ellovagolni, és elriszthat vele egy felbukkanó egeret.

A jó Isten egész éjjel dolgozott, s végül kevés szavú, határozott hangot, valamint mindent

látó, de nyugodt és türelmes tekintetet alkotott. Végül, mintegy ráadásként könnyeket is

adott az apának. Amikor elkészült az angyalhoz fordult és így szólt:

- Remélem elégedett vagy a végeredménnyel, és belátod, hogy egy apa legalább annyira

szeretheti a csemetét, mint egy anya!

Az angyal szó nélkül bólintott.



Egy rendkívüli Apának

Gyermekkorom legszebb hangjai: kulcsod zörrenése a zárban.

Azon a felejthetetlen estén amikor Apu fürdetett! Persze úszott utánunk a fürdőszoba.

Könyörgöm: már hogyne úszna, ha a fürdőkád tele van bálnával — vagy az ember gyereke

egy szivaccsal mutatja be vízisíelő tudományát?!

Óh, hogy bámultam mindentudó kezed, amikor még kisgyerek voltam. Amint motort szerel.

Polcot tesz fel a falra. Megjavítja a macimat. És lám, ma is érzem, hogy itt vagy mellettem:

kezem tükörképe a kezednek.

A bölcs apa tisztában van vele: egy csöndes ölelés gyógyír a legtöbb sérelemre.

Köszönöm Neked, hogy összezsugorodtál akkorára, mint én, hogy játszhass velem, majd

újra óriássá váltál amikor oltalomra volt szükségem.

Köszönet mindenért:

A feledhetetlen mesékért,

Hogy éreztetted velem, hogy én vagyok az első,

Hogy felállítottad a szabályokat,

Hogy megtanítottad élvezni a csendet,

Hogy meggyőztél róla: különleges vagyok,

A megjavított bicikliért,

Hogy szerettél,

És hogy szeretted mindazokat, akik engem szerettek.

Köszönet mindenért, amire megtanítottál, amit adtál – és hogy vagy nekem Apukám!

Pam Brown




„Ez a bejegyzés az apáknak szól, hálából kedvességükért, mellyel az évek alatt elhalmoztak

bennünket. Oltalmaztak, védelmeztek minket. Megöleltek, ha fájt valami, könyvespolcot

készítettek, főztek, a vállukra ültettek, szurkoltak értünk, és megszenvedték minden

szívfájdalmunkat. Hogy végül örök barátaink legyenek. „

Ha pedig eljön az idő és távozni kell eme világból, talán jól esne még utoljára egy ehhez

hasonló mondatot hallani: Apa ne menj el.


Érdekességek:

A katolikus egyház az apák napját hagyományosan március 19-én, Szent József napján

tartja. A legtöbb országban világi ünnepként tartják számon.

Ilyenkor bonyolítják le a legtöbb R-beszélgetést (olyan telefonhívás, melynek költségeit a

hívott fél viseli)

Vannak akik Ivó napjára ( május 19) esküsznek, mint az apák legnagyobb ünnepe.

Az Egyesült Királyságban az apák napja kilenc hónappal megelőzi az anyák napját

Tréfásan a fizetésnapot is szokás több országban „apák napja”-ként emlegetni.


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ap%C3%A1k_napja

http://hu.netlog.com/groups/idezet_8/blog/blogid=56566